info@pincekkincsei.hu

Történet a múltból napjainkig a borról

2020. Május 16. 20:54

Isteni finom, imádjuk, évezredekre visszanyúló kultúrája van, meghatároz, és élményt hordoz minden egyes kortyban. A bor fogyasztás már egészen ősidők óta divat, de mégis, hogyan alakult ki az egész? Mi a története?

Bonts egy üveg bort, élvezd a pillanatot és ezzel a szellemiséggel olvasd következő bejegyzésünk, ahol a magyar bor eredetét és történetét kutatjuk.

 

Nem unalmas történelem órát szeretnénk tartani (bár a történelem messze van az unalmastól, hiszen mindig eseménydús), de ahhoz, hogy felépítsük a történetet napjainkig, kutatásokat végeztünk, hogy a legpontosabb képet cikké formálhassuk, röviden és érthetően.

 

Magyarország világ szerte örvend nagy népszerűségnek borvidékei kapcsán. A magyar borkultusz és a globalizáció párosa ma már határon túlra is eljuttatja mindazt, ami a miénk.

Egészen régre kell visszanyúlni, Kr. e. 1. században járunk, a szálak a keltákhoz vezetnek, az első szőlőre utaló régészeti leletek alapján. Természetesen az egyre növekvő Római-Birodalom hazán területét, a Kárpát-medencét is utolérte, ahol a rómaiak igen kedvező feltételeket találtak, hogy szőlőt termesszenek és tovább hódoljanak szőlőkultúrájuknak.

 

Annyira sikeresen zajlott a borok termesztése, hogy Pannónia (azaz a mai Dunántúl) borai komoly versenybe szálltak a borpiacon. Éppen emiatt egy időben, Kr.u. 92-ben a császár betiltotta, hogy aktív bortermelés történjen és elrendelte,az összes szőlőtőke kiirtását. ProbusValeriusnak köszönhető, hogy Kr.u. 282-ben Tarcal és Olaszhegy környékét szőlővesszőkkel telepítették be. Innen pedig terjedt tovább a balatoni régióban, ahol egészen napjainkig megfigyelhető a leletek alapján, hogyan alakul a szőlőtermesztés.

 

Leginkább a római befolyás, amit fentebb pár sorral már említettünk volt a meghatározó, illetve a magyarság ősi hagyományai. Bortörténetünk alakulására hatással voltak a bencés rendek és egyéb tanítórendek is. Az olasz bevándorló telepesek által preferált ízlésvilág is alakított a borkultúránkon. Főként 1244-ből vannak írásos leletek, melyek a borok származását tárgyalják, periratok formájában, ahol a Budai Városi Jogkönyv borjoggyakorlatról, iratokról és információról szól.

 

Balaton-vidék, Szekszárd, Somló, Mátra-vidék, Ruszt-Sopron voltak az Árpád-kor legnevesebb és legnagyobb becsben tartott borvidékei. Hiába a középkori virágzásnak, a borkultusz a török hódoltság és befolyás idején komoly károkat szenvedett. Viszont ezekben az időkben lett Tokaj az aszúborok hazája. Ezen borok első írásos nyomai a történelemben 1550-re vezethetőek vissza.

1655-ben írásos törvény is született a bortermesztésről, melynek első körben a szerepe, hogy a több ezeréves hagyományokat összegyűjtve írásba foglalja az eredetiségre vonatkozó szabályokat és a bortermesztés alapjait. A 68 évvel később született törvény alapján, mely 1723-ban lett meghatározva, a borhamisítók büntetéseiről szól.

 

 

A bortermelés hazánkban az Osztrák-Magyar Monarchia idején új erőre kapott, és komoly szakmai munka kezdődött mind borászati mind pedig szabályozási és kereskedelmi szempontból. Teleki Zsigmond neve a bortörténelemben nagyon fontos, hiszen ő általa sikerült megakadályozni egy, az 1870-es években pusztító amerikai eredetű fertőzést, mely jókora károk okozója volt a Kárpát-medence területén is.

 

A második világháborút követően, az üzeletpolitika nem a legmegfelelőbb irányba haladt. A minőségi bortermelést felváltotta a mennyiségi, viszont komoly erőfeszítéseket tettek arra, hogy a szőlő és bortermesztés gördülékenyebben és profitorientáltabban haladjon. Ebben az időszakban a nem megfontolt telepítések domináltak.

 

Az európai uniós tagságunk folyamatos fejlődést kíván a borászoktól és termelőktől. Hazánkban a 2011-ben meghozott eredetvédelemi szabályozás komoly minőséget kíván. Magyarország is része az egységes európai rendszernek, mely a bortermelést illeti. Hazánkban mindig kiemelt szerepet kapott a szőlőtermesztésre alkalmas területek művelése, ezáltal tud Magyarország is borhatalomként szerepelni a történelemben.

 

A világ leginkább a hazai boraink közül a tokaji édes aszúborokat ismeri, de a száraz fehérboraink, és testes vöröseink is nagy népszerűségnek örvendenek.